Nálunk négy is akad belőle.... mármint miss Picassóból. Hála égnek, végre a falra-firkáról már leszoktak - én nem is értem, mi benne a jó - ellenben feszt látogatják az apukájuk íróasztalát, és emelgetik el a papírokat. Általában üreset, de nyúltak már le olyat, amin fontos tartalmak voltak rögzítve, és az is megesett, hogy Norinának egy egész füzet lett szíve vágya.
Az A4-es papír nálunk baromi gyorsan fogy. Dobozzal szoktuk venni, de még így is gyakrabban járok papírboltba, mint szeretnék :) A kedvenc részem az szokott lenni, mikor valamelyikük tényleg (önmagához mérten) szépet rajzol, és bátorítom, hogy egy mágnessel tegye fel a hűtőre, mert olyan szép lett.... Na, akkor szokott megindulni a teljes pereputty, és vesznek össze a mágneseken, mert mindegyikük úgy gondolja, hogy most aztán valami egetrengetőt alkotott, ami sokkal szebb, színesebb, mosolygósabb, mint a három másiké - a hűtő külseje viszont nem négy gyermek rajzolókedvéhez van méretezve, a mágnesek száma is véges...
Ilyenkor magamra öltöm a békebíró szerepét, osztályozom a rajzokat, kedvesen megfogalmazom, miért csak fejenként egyet teszünk közszemlére, és biztosítom őket afelől, hogy a fiókomban az összes többit megőrzöm. ( A fiókom már nem az én fiókom. Nem. A saját cuccaim egyetlen mappába szorultak, összekucorodtak és békésen melengetik egymást várva a tágasabb napokat...) Azt hittem, hogy sokkal rosszabb már nem lehet a helyzet, erre Mannám tegnap hazaállított egy újabb kupac papirossal az oviból, mondván, azok nagyon fontos kincsek, mert ettől meg attól kapta, és ez meg az rajzolta őket neki ajándékba, és már pedig most azonnal tegyem ki a hűtőre őket....
2 megjegyzés:
Vegyél nagyobb hűtőt, ezek tényleg halálfontosak.
:D hát, vennék.... de még ez is elég új, költözéskor vettük, és hát ennél nagyobb már csak a kétszárnyas, ami baromira tetszik, ellenben az ára.....
Megjegyzés küldése