Még a másik kezével kell lefognia a maradék ujjait, de már büszkén mutatja és skandálja mellé: ket-tő. És 'kókuszkockatortát' kapott, meg egy rakat ajándékot, amiből persze nem győz válogatni...
Az ő születése volt a legtökéletesebb. És az első három nap olyan kapocs lett köztünk, amit valószínűleg soha nem tudunk már sem lerombolni sem megismételni.
Vigyorog a kopaszcsirke frizurája alatt (jaj, úgy szerettem volna neki egy katicás fülbevalót, de majd csak megrendelésre, majd csak valamikor lesz....), megállás nélkül rosszcsontságon töri fejét, de olyan szeretettel és türelemmel simogatja a babákat, hogy még magam sem hiszem....
Nagyon felnőtt, amíg én a kórházban töltöttem a három hetemet. Korántsem kettő. Annál sokkal érettebb, okosabb. És én úgy babusgatnám még, akkor is, ha tudom, hogy igazi belevaló rátermett kiscsaj lett belőle....
1 megjegyzés:
Boldog szülinapot a kisasszonynak!
Megjegyzés küldése